Trencsén vára egy olyan hely, ahol a múlt évezredek porát hordozza a szél, és ahol minden kőnek, minden falmaradványnak története van. Ez a monumentális erődítmény nem csupán egy történelmi emlék, hanem a Vág-völgy felett uralkodó, időtlen szimbólum, amely magába foglalja a régmúlt idők hatalmát, küzdelmeit és persze, a legendák fátylába burkolózó emberi sorsokat. A "szerelem kútja" legendájával a romantika és az áldozatvállalás örök üzenetét hordozza, miközben stratégiai elhelyezkedésével évezredek óta a vidék vitathatatlan uraként állta az idők viharait, számos nézőpontból megvilágítva történelmünket.
Ez az írás egy olyan utazásra hívja az olvasót, amely során mélyre merülhetünk a vár legendáiban, megismerhetjük építészeti különlegességeit, bepillantást nyerhetünk a középkori élet mindennapjaiba, és felfedezhetjük a Vág folyó kanyarulatában rejlő természeti szépségeket. Részletesen bemutatjuk a vár stratégiai jelentőségét, a "szerelem kútja" mögött rejlő megható történetet és valóságot, valamint hasznos tippekkel és információkkal segítjük mindazokat, akik elhatározzák, hogy személyesen is felkeresik ezt a csodálatos helyet.
A vár stratégiai jelentősége és története
A Vág folyó kanyarulatában, egy meredek sziklán álló Trencsén vára már évezredek óta uralja a tájat. Elhelyezkedése tökéletesen alkalmassá tette arra, hogy a kereskedelmi utakat ellenőrizze, és védelmi pontként szolgáljon a Kárpát-medence és a Morva-kapu közötti átjáróban. Ez a stratégiai pozíció predesztinálta a várat arra, hogy kulcsszerepet játsszon a régió történelmében, sok esetben a Vág-völgy ura címet megérdemelve.
Az emberi jelenlét bizonyítékai ezen a helyen egészen a bronzkorig nyúlnak vissza. Később a kelták, majd a germánok, végül a szlávok építettek erődítményeket a sziklára. A rómaiak is felismerték a hely jelentőségét; a vár lábánál fekvő Trencsén városában (Laugaricio néven) táboroztak, amiről egy híres felirat tanúskodik a várszikla oldalán, Commodus császár idejéből, Kr.u. 179-ből. Ez a felirat a Markomann háborúk idején aratott győzelmet örökíti meg, és egyedülálló bizonyítéka a rómaiak legészakibb katonai jelenlétének ezen a vidéken.
A középkorban a vár a Magyar Királyság egyik legfontosabb határvára lett. A 11. századtól kezdve folyamatosan építették és bővítették. Az Árpád-házi királyok idején már jelentős szerepet kapott, de igazi fénykorát a 13. és 14. század fordulóján élte, amikor Csák Máté, a "Felvidék ura" birtokolta. Ő volt az, aki szinte független uralkodóként irányította az országrész nagy részét a vár falai közül. A vár ekkoriban hatalmas, bevehetetlen erődítménnyé vált, amely ellenállt a királyi seregek ostromának is. Csák Máté halála után a vár visszakerült a királyi tulajdonba, és továbbra is fontos stratégiai pont maradt, sőt, királyi rezidenciaként is funkcionált. Luxemburgi Zsigmond idejében, majd Hunyadi Mátyás uralkodása alatt is jelentős fejlesztések történtek, ekkor épültek ki azok a palotaszárnyak, amelyek a mai napig a vár legimpozánsabb részeit alkotják.
A török fenyegetés korában a vár a végvárrendszer egyik kulcseleme volt, bár közvetlen török ostromot sosem szenvedett el. Később a Rákóczi-szabadságharc idején a császári és kuruc seregek közötti küzdelmek színhelye volt. A 18. században egy tűzvész súlyosan megrongálta, és bár részben helyreállították, katonai jelentőségét lassan elvesztette. A 19. században kezdődött meg a vár romjainak régészeti feltárása és részleges rekonstrukciója, amely a mai napig tart, és folyamatosan tár fel újabb és újabb rétegeket a Trencsén vára gazdag múltjából.
Egy hely szelleme sokkal többet jelent, mint a falak anyaga, hiszen az évszázadok során felgyülemlett emberi sorsok lenyomata, a remények és tragédiák néma tanúja.
A szerelem kútja – legendák és valóság
A Trencsén vára egyik legmegindítóbb és legismertebb története a "szerelem kútjához" kötődik. Ez a legenda nem csupán egy romantikus mese, hanem az emberi kitartás, a hűség és a feltétel nélküli szeretet szimbóluma, amely generációk óta megérinti a vár látogatóit.
A történet szerint a vár ura, Szapolyai István (aki a 15. század végén birtokolta a várat), elfogta Omar török herceget. Omar, akit fogolyként tartottak a várban, elraboltatta a török szultán kedvenc ágyasát, Fatimát, és elhozta őt a várból. A gyönyörű Fatima azonnal elrabolta a herceg szívét. Mikor Szapolyai tudomást szerzett a csereről, kegyetlen feltételt szabott: Omar csak akkor szabadulhat, és viheti magával Fatimát, ha vizet fakaszt a vár sziklájából. Abban az időben a várban csak esővizet gyűjtöttek, vagy hordókban szállították fel a vizet a Vág folyóból, ami rendkívül nehézkes volt.
Omar tíz társával együtt kilenc hosszú éven át dolgozott fáradhatatlanul a várudvaron, hogy a kemény sziklába kutat ásson. Kilenc év után, amikor már a remény is elszállni látszott, végre felcsillant a víz. Egy napon, amikor a kútból felhozott első vödör vizet Szapolyai elé vitték, ő meglátta benne a feltétel nélküli szeretet erejét. Omar és Fatima így elnyerték szabadságukat, és boldogan élhettek együtt. A legenda szerint Omar búcsúzáskor annyit mondott: "Van vized, Szapolyai, de nincs szíved!", ezzel utalva a várúr könyörtelenségére.
A legenda romantikus szálai mellett azonban érdemes a valóságot is megvizsgálni. A Trencsén vára kútja valóban egy hatalmas mérnöki teljesítmény eredménye. A több mint 80 méter mély kút a 16. század elején épült, tehát Szapolyai István uralkodása alatt. Valószínű, hogy a vízellátás biztosítása stratégiai fontosságú volt a vár számára, különösen az ostromok idején. A kút valóságos építői a helyi jobbágyok és munkások voltak, akiket kényszermunkában dolgoztattak a várépítés során. A "szerelem kútja" tehát a középkori ember kitartásának és mérnöki tudásának is emléket állít, még ha a romantikus történet utólag is szövődött köré. A legenda ereje azonban abban rejlik, hogy emberséget, szeretetet és áldozatot lát bele egy egyébként is lenyűgöző építménybe.
Némely történetek ereje nem az abszolút történelmi hitelességükben rejlik, hanem abban, hogy miként képesek emberi érzelmeket, reményt és kitartást sűríteni a múlt egy-egy maradványába, életre keltve azt a látogatók képzeletében.
Építészeti csodák és látnivalók a várban
Trencsén vára nem csupán a stratégiai jelentőségével és legendáival nyűgöz le, hanem lenyűgöző építészeti sokszínűségével is. Az évszázadok során hozzátoldott, átépített és kibővített részek egy komplex, rétegzett egységet alkotnak, amely bemutatja a középkori várépítés fejlődését és a különböző korok stílusjegyeit.
A várkomplexum központja a felső vár, amely három palotából és a vártoronyból áll. A legkorábbi részek közé tartozik a román stílusú, később gótikus elemekkel bővített Mátyás-palota, amely a 15. században épült át jelentősen. Ez a palota egykor a királyi családok szálláshelye volt, és ma is a vár legimpozánsabb épületei közé tartozik. Mellette áll a Lajos-palota, amely Luxemburgi Zsigmond idejében nyerte el mai formáját, és a korabeli főúri lakóépítészet szép példája. A harmadik palota, a Barbora-palota Zsigmond feleségéről, Cillei Borbáláról kapta a nevét, és szintén a vár reprezentatív részét képezte. Ezek a paloták nemcsak a középkori életmódba engednek bepillantást, hanem a korabeli festészet és díszítőművészet maradványait is őrzik.
A felső vár legmagasabb pontján áll a Máté-torony (Csák Máté tornya), amely a vár legrégebbi és legimpozánsabb része. Ez az ötszintes torony, amely eredetileg lakótoronyként és őrtoronyként is funkcionált, ma fantasztikus panorámát kínál a Vág-völgyre, Trencsén városára és a környező hegyekre. Felfelé haladva a toronyban, a falakon elhelyezett tájékoztató táblák mesélnek a vár történetéről és jelentőségéről.
A vár területén található továbbá a várkápolna, amely gótikus stílusban épült, és a szentek ábrázolásaival díszített freskótöredékeket őriz. A kápolna a vár urainak és lakóinak lelki központja volt, ahol miséket tartottak és imádkoztak a vár és a lakók védelméért.
A vár külső védelmi rendszere is lenyűgöző. A déli erődítés, a bástyák és az ágyútornyok a középkori hadmérnöki tudásról tanúskodnak. A kettős falrendszer, a vizesárkok és a felvonóhidak rendkívül nehezen bevehetővé tették a várat az ellenséges seregek számára. A séta a várfalakon kivételes lehetőséget kínál, hogy elképzeljük, milyen lehetett az őrség élete, és hogyan figyelték a tájat az esetleges támadások elől.
Végül, de nem utolsósorban, a Trencsén vára igazi kincse a panoráma. A szikláról nyíló kilátás, amely a Vág folyó ezüstös szalagján át a távoli hegyláncokig terjed, felejthetetlen élményt nyújt. Főleg naplementekor, amikor az utolsó fénysugarak megfestik a völgyet, a látvány egyszerűen lélegzetelállító, és emlékezteti az embert arra, miért is érdemelte ki a vár a "Vág-völgy ura" címet.
Az épületek mesélnek, hiszen minden kő, minden faragvány magán viseli azokat a kezeket, amelyek formálták, azokat az évszázadokat, amelyek próbára tették, és azokat a szemeket, amelyek csodálták.
Trencsén vára a Vág-völgy uraként
A Trencsén vára nem csupán egy erődítmény volt, hanem a Vág-völgy gazdasági, politikai és kulturális központja is egyben. Hatalmas kiterjedése és stratégiai elhelyezkedése miatt valóban a régió vitathatatlan uraként funkcionált, messze túlmutatva egy egyszerű védelmi pont szerepén.
A vár uralta a fontos kereskedelmi útvonalakat, amelyek a Morva-kapun keresztül Közép-Európa nyugati és keleti részei között biztosítottak összeköttetést. Ez a pozíció lehetővé tette, hogy a vár urai jelentős vámokat szedjenek a rajtuk áthaladó áruk után. A vámon befolyt jövedelem biztosította a vár fenntartását, bővítését és a katonaság ellátását, ezáltal növelve a tulajdonosok vagyonát és befolyását. Az arany, a só, a fűszerek, a textiláruk és más értékes portékák áramlása virágzó gazdaságot teremtett a vár körül, amely táplálta Trencsén városának fejlődését is.
A politikai hatalom koncentrációja is itt történt. A vár urai, különösen Csák Máté idején, szinte önálló fejedelmekként kormányozták a környező területeket. Bírói hatalmat gyakoroltak, hadsereget tartottak fenn, és saját pénzt verettek. Trencsén vára lett a közigazgatás központja, ahonnan parancsokat adtak ki, adókat szedtek, és rendezték a földesúri birtokok ügyeit. Fontos találkozók és tárgyalások színhelye is volt, ahol királyok, nemesek és követek gyűltek össze, hogy megbeszéljék az ország sorsát érintő kérdéseket.
A kulturális élet is pezsgő volt a vár falai között. A gazdag és befolyásos várurak támogatták a művészeket, mesterembereket és tudósokat. A paloták díszítése, a kápolna művészeti alkotásai, a nemesek udvarában dolgozó krónikások és énekmondók mind hozzájárultak a vár kulturális jelentőségéhez. A vár tehát nem csupán egy katonai erőd volt, hanem egyfajta "miniatűr udvar", ahol a középkori kultúra és művészet is virágzott. A könyvtárak, kódexek és a zene mind a mindennapi élet részét képezték, még a gyakori harcok és ostromok árnyékában is. A vár vonzotta a tehetségeket, akik tudásukkal és munkájukkal gazdagították a régiót.
Az igazi hatalom nem csupán a falak erejében rejlik, hanem abban a képességben, hogy egy hely képes vonzani, irányítani és formálni a körülötte élők sorsát, gazdaságát és gondolkodását.
Történelmi események és személyiségek a vár falai között
A Trencsén vára hosszú története során számos jelentős eseménynek és kiemelkedő személyiségnek volt tanúja, amelyek mélyen beírták magukat a régió és a tágabb közép-európai történelembe.
A 14. század elején, Csák Máté uralkodása alatt, a vár szinte egy önálló állam központjaként működött. Máté, aki nem csupán egy egyszerű földesúr volt, hanem egy karizmatikus és ambiciózus vezető, kiépítette saját hatalmi bázisát, és szembeszállt az Anjou-házi királyok központosító törekvéseivel. Az ő idejében Trencsén vára az ellenállás és a függetlenségi törekvések szimbólumává vált. Bár Máté halála után a vár visszakerült a királyi tulajdonba, az "ősi Trencsén" kifejezés az ő nevével forrt össze, és ma is az ő szellemét idézi.
A 14. században egy rendkívül fontos eseménynek is helyszíne volt a vár: a trencséni szerződés (1335). Ebben az évben Károly Róbert magyar király, III. Kázmér lengyel király és János cseh király találkoztak itt, hogy megállapodjanak a közép-európai hatalmi viszonyokról. A szerződés rendezte a magyar–lengyel–cseh határkérdéseket, és megnyitotta az utat az 1335-ös visegrádi királytalálkozó előtt, ahol a három uralkodó létrehozta az első közép-európai szövetségi rendszert. Ez az esemény rávilágít a vár nemzetközi diplomáciai jelentőségére is.
Később, a 15. században, Hunyadi Mátyás király is gyakran látogatta a várat. Az ő idejében történtek jelentős építészeti fejlesztések, és a vár korszerűsítése kiemelt fontosságú volt a török fenyegetés miatt. Mátyás, aki híres volt hadvezéri képességeiről és reneszánsz udvaráról, értékelte a vár stratégiai elhelyezkedését és erődítményeit. A Mátyás-palota elnevezés is az ő uralkodására utal.
A 16-17. században a Thurzó család birtokába került a vár, akik szintén jelentősen hozzájárultak fejlődéséhez. Ők voltak azok, akik tovább erősítették a védelmi rendszert, és a vár a reneszánsz idején is fontos szerepet játszott. Később, a Habsburgok idején, a vár a császári hadsereg egyik bázisa lett.
A Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ban a vár alatt zajlott a trencséni csata, amely a kurucok egyik legsúlyosabb vereségét hozta. Ez a csata nagymértékben befolyásolta a szabadságharc további menetét és a Habsburg-uralom megszilárdulását. A vár tehát nemcsak a régmúlt, hanem a kora újkor fontos történelmi fordulatainak is színhelye volt.
Egy várfal nem csupán kövekből áll, hanem az évszázadok során benne rekedt emberi drámák, történelmi döntések és sorsfordító pillanatok örök lenyomata is.
A vár környéke és a város
Trencsén vára nem elszigetelten áll, hanem szerves részét képezi a körülötte elterülő gyönyörű Vág-völgynek és a történelmi Trencsén városának (Trenčín). Egy látogatás a várban kiváló alkalom arra, hogy felfedezzük a környék további kincseit is.
Trencsén városa, amely közvetlenül a vár lábánál fekszik, maga is tele van látnivalóval. A hangulatos Főtér (Mierové námestie) barokk és reneszánsz épületekkel szegélyezett, és tökéletes hely egy kellemes sétára vagy egy kávéra. Itt található a Szentháromság-oszlop, valamint a Városháza, amely a város történelmi központjának szívét képezi. Érdemes felkeresni a Plébániatemplomot (Fara), amely gótikus eredetű, de számos átépítésen esett át. A templom alatti katakombák pedig egy egészen különleges, földalatti utazást kínálnak a város múltjába.
A város másik érdekessége a katolikus piarista templom és kolostor, amelynek építészete és belső díszítése lenyűgöző. A templomhoz vezető lépcsősorról gyönyörű kilátás nyílik a várra és a városra.
A Trencsén vára körüli természeti környezet is elragadó. A Vág folyó kanyarog a völgyben, lehetőséget kínálva sétahajózásra, kajakozásra vagy egyszerűen csak a folyóparti pihenésre. A folyó menti kerékpárutak ideálisak egy aktívabb kikapcsolódásra, és gyönyörű tájakon vezetnek keresztül. A környező hegyvidék, a Fehér-Kárpátok és a Strázsói-hegység ideális a túrázásra. Számos jelzett turistaút vezet fel a környező hegycsúcsokra, ahonnan még tágasabb panoráma nyílik a Vág-völgyre és a Trencsén várára.
A közelben található még a Beckói vár (Beckov), amely szintén egy látványos romvár, és könnyen elérhető Trencsénből. Ez a vár is gazdag történelmi múlttal rendelkezik, és a Vág-völgy másik gyöngyszeme. A Čachtice vár (Csejtei vár) romjai, bár távolabb fekszenek, a véres grófnő, Báthory Erzsébet legendájával még inkább vonzzák a misztikum kedvelőit.
A várak nem csupán egyedülálló építmények, hiszen a tájba illeszkedve, a természettel és a körülötte lévő településekkel szerves egységet alkotva adják meg igazi értéküket és vonzerejüket.
Gyakorlati tanácsok a látogatáshoz
Trencsén vára meglátogatása felejthetetlen élményt kínál, de néhány gyakorlati tanács segíthet abban, hogy a kirándulás a lehető leggördülékenyebb és legélvezetesebb legyen.
Eljutás és parkolás
Trencsén városa Szlovákia nyugati részén fekszik, és könnyen megközelíthető autóval az D1-es autópályán. A városba érkezve a vár alatti részen, illetve a belvárosban több fizetős parkoló is rendelkezésre áll. 🚌 A helyi buszközlekedés is jól szervezett, és a várig is fel lehet jutni buszokkal, de a legtöbb látogató gyalogosan közelíti meg a várat a belvárosból, amely egy kellemes, kb. 15-20 perces sétát jelent felfelé.
Nyitvatartás és belépőjegyek
A vár nyitvatartási ideje évszakonként változhat, ezért érdemes a látogatás előtt mindig ellenőrizni a vár hivatalos honlapját. Általában tavasszal és ősszel rövidebb ideig tart nyitva, míg nyáron hosszabb ideig. 💰 A belépőjegyek árai is változhatnak, attól függően, hogy milyen típusú jegyet választunk (teljes várbejárás, csak a torony, stb.). Kedvezményes jegyek általában elérhetők diákok, nyugdíjasok és családok számára. Gyermekeknek gyakran ingyenes vagy kedvezményes a belépés.
Idegenvezetés és csoportos látogatások
A várban lehetőség van idegenvezetésre, ami különösen ajánlott, ha mélyebben szeretnénk megismerni a történeteket és legendákat. Az idegenvezetések általában meghatározott időpontokban indulnak, és több nyelven is elérhetőek lehetnek. Nagyobb csoportok számára érdemes előre bejelentkezni, hogy biztosítsák az idegenvezetést és elkerüljék a várakozást. A vár falai között gyakran rendeznek különböző tematikus kiállításokat, középkori fesztiválokat és lovagi tornákat, amelyek még élvezetesebbé tehetik a látogatást, különösen gyermekes családok számára.
Amit érdemes magunkkal vinni
Mivel a vár a szikla tetején áll, a séta felfelé és a vár területén is jelentős. Kényelmes cipő viselése elengedhetetlen. A toronyba vezető lépcsők is viszonylag meredekek. Napos időben érdemes naptejet és kalapot vinni, esős időben pedig esőkabátot vagy esernyőt. 📸 Ne feledkezzünk meg a fényképezőgépről sem, mert a kilátás és a vár épületei számos fotózási lehetőséget kínálnak. A vár területén általában található egy kisebb ajándékbolt, ahol helyi termékeket és szuveníreket vásárolhatunk.
Egy gondosan megtervezett utazás mindig gazdagabb élményt nyújt, hiszen a felkészültség lehetővé teszi, hogy teljes mértékben a látványosságra és a történetekre koncentráljunk.
A Trencsén vára és más jelentős várak összehasonlítása
| Szempont | Trencsén vára (Szlovákia) | Dévényi vár (Szlovákia) | Orava vára (Szlovákia) | Szepesi vár (Szlovákia) |
|---|---|---|---|---|
| Főbb jellemzők | Történelmi, stratégiai, kút legendája | Dunai-Morva találkozás, római emlékek, rom | Sziklaszirtre épült, román-gótikus-reneszánsz | Közép-Európa legnagyobb várromja, UNESCO világörökség |
| Korszakok | Bronzkortól 18. század végéig, Csák Máté, Hunyadi Mátyás | Kelták, rómaiak, Árpád-kor, Habsburg | 13. századtól 19. századig, Thurzó család | 12. századtól 18. századig, Zápolyai, Thurzó, Csáky család |
| Méret | Közepes-nagy, kiterjedt paloták és védelmi rendszer | Közepes, stratégiai elhelyezkedésű | Nagy, többszintes komplexum, sziklához idomuló | Hatalmas, 4 hektár feletti terület |
| Fő attrakció | Máté-torony, Szerelem kútja, paloták, panoráma | Kilátás folyókra, sziklaformációk, történelmi jelentőség | Múzeum, gyűjtemények, gótikus kápolna, egyedi látvány | Kiterjedt romok, várkápolna, kiállítások |
| Látogatói élmény | Legendák, középkori hangulat, városnézés | Természeti szépség, hajós megközelítés, romantikus | Mesei környezet, autentikus berendezések, filmforgatási helyszín | Történelmi monumentalitás, tájképi jelentőség, túrázás |
| Állapot | Részben rekonstruált, múzeum | Részben rekonstruált rom | Kiváló állapotú, múzeum és kiállítások | Jelentős részben rom, folyamatos rekonstrukció |
Egy látogatás költségei Trencsén várában (becsült árak)
Az alábbi táblázatban becsült árakat talál, amelyek tájékoztató jellegűek, és változhatnak az aktuális árlistától, az árfolyamoktól és az egyéni igényektől függően. Az összegek euróban értendők.
| Tétel | Felnőtt (kb. €) | Diák/Nyugdíjas (kb. €) | Család (2 felnőtt + 2 gyerek) (kb. €) | Leírás |
|---|---|---|---|---|
| Belépőjegy (teljes vár) | 10-12 | 6-8 | 25-30 | A vár összes nyitva tartó részének megtekintése, múzeum, torony |
| Parkolás (1 napra) | 5-8 | 5-8 | 5-8 | A vár alatti fizetős parkolóban vagy a belvárosban |
| Idegenvezetés (opcionális) | 2-4 | 1-3 | 5-8 | Csoportos idegenvezetés a várban (angol/szlovák nyelven) |
| Ebéd/Vacsora (főétel) | 10-15 | 8-12 | 40-60 | Középkategóriás étteremben, személyenként |
| Kávé/Üdítő | 2-4 | 2-4 | 8-16 | Kávézóban vagy a vár körüli büfében |
| Ajándék/Szuvenír | 5-20 | 5-20 | 15-50 | Mágnes, képeslap, helyi kézműves termék, könyv |
| Összesen (egyéni) | 34-63 | 22-47 | 98-172 | Becsült összköltség egy személy/család számára, étkezéssel és ajándékkal |
Ez a táblázat segíthet a tervezésben, de érdemes mindig az aktuális árakra rákérdezni a helyszínen, mivel azok szezonálisan vagy eseményektől függően változhatnak.
Gyakran ismételt kérdések
Melyik a Trencsén vára legősibb része?
A Máté-torony (Csák Máté tornya) a vár legrégebbi és legimpozánsabb része, amely már a 11-12. században is állt.
Milyen nevet visel a várhoz kapcsolódó kút?
A várhoz a romantikus „szerelem kútja” legenda kötődik, amely Omar és Fatima történetét meséli el.
Ki volt Csák Máté és mi a szerepe a vár történetében?
Csák Máté a 13. század végén és a 14. század elején élt magyar főúr volt, aki hatalmas birtokokat uralt, és szinte önálló uralkodóként irányította a Felvidék nagy részét Trencsén várából.
Lehet-e parkolni közvetlenül a várnál?
A vár lábánál található fizetős parkoló, de a belvárosból gyalogosan is megközelíthető, ami egy kellemes, felfelé vezető sétát jelent.
Mennyi időt érdemes szánni a vár felfedezésére?
A vár teljes körbejárására, a kiállítások megtekintésére és a panoráma élvezésére legalább 2-3 órát érdemes szánni, de egy idegenvezetéssel vagy egy különleges rendezvénnyel akár egy egész délutánt is eltölthetünk.
