Van valami egészen különleges abban, amikor az ember egy város múltjába merül el, megpróbálva felderíteni azokat a rétegeket, amelyek a mai arcát formálták. Jászvásár történelme számomra pont ilyen lenyűgöző utazás, egy folyamatos felfedezés, ahol minden utcasarok, minden régi épület egy elfeledett történetet suttog. Ez a város nem csupán egy hely a térképen, hanem egy élő múzeum, ahol a múlt és a jelen kéz a kézben jár, és ahol a történelem vibráló energiája még ma is érezhető. Arról a mélyről jövő felismerésről van szó, hogy a jelen pillanata milyen szorosan összefonódik a régmúlt eseményeivel, embereivel és döntéseivel.
Jászvásár, vagy ahogyan románul ismerjük, Iași, Moldva egykori fővárosa, igazi időkapu. Egy olyan hely, amely több mint fél évezreden keresztül volt a régió politikai, kulturális és szellemi szíve. Látni fogjuk, hogyan vált egyszerű piactérből fejedelmi székhellyé, hogyan virágzott fel a művészet és a tudomány, majd miként állt helyt a történelem viharai között, végül pedig hogyan adaptálódott a modern kor kihívásaihoz. Megvizsgáljuk szerepét a régióban, a fejedelemség megalakulásától az egyesülésen át a mai napig, különböző nézőpontokból közelítve meg egy város sorsát.
Ezen az oldalakon keresztül nem csupán tények és dátumok várnak rád, hanem egyfajta utazás a múltba, amely inspirációt adhat egy jövőbeli felfedezőúthoz. Feltárjuk azokat a kulcsfontosságú eseményeket és személyiségeket, amelyek Jászvásár történelmének legfontosabb sarokköveit képezik. Emellett bemutatjuk a legfontosabb látnivalókat, amelyek ma is tanúskodnak erről a gazdag örökségről, és praktikus tanácsokkal is szolgálunk, ha úgy döntenél, hogy te magad is belevetnéd magad Jászvásár lenyűgöző világába.
Jászvásár történetének gyökerei és a kezdeti idők
Jászvásár, a mai Románia egyik legfontosabb városa, mélyen gyökerezik a történelemben. Már a nevének eredete is izgalmas kérdéseket vet fel, hiszen a "Jász" előtag a középkorban itt letelepedett, iráni eredetű jász néptörzstől származhat, akik a Kárpát-medencéből ide menekültek a tatárjárás elől, vagy éppen a volgai bolgárok egy csoportjára utalhat, akik a 13. században érkeztek. Bár az elmélet nem bizonyított száz százalékosan, elgondolkodtató, hogy egy város neve mennyi régmúltra utaló nyomot hordozhat.
A település első írásos említése 1408-ból származik, egy oklevélben, amelyet I. Sándor moldvai fejedelem adott ki, kereskedelmi kiváltságokat biztosítva a lengyelországi Lwów (Lemberg) kereskedőinek. Ez a dokumentum már akkor is egy jelentős kereskedelmi központra utal, amely forgalmas utak metszéspontjában feküdt, hidat képezve kelet és nyugat között. A folyóvíz közelsége – a Bahlui folyó szelíd völgye – és a termékeny földek ideális feltételeket biztosítottak a letelepedéshez és a fejlődéshez. A korai Jászvásár tehát egy vibráló vásárhely volt, ahol különböző kultúrák és áruk találkoztak, formálva a város sokszínű arculatát. A kezdeti időkben az itt átutazó kereskedők, kézművesek és a helyi lakosság élete szorosan összefonódott, megteremtve a későbbi fejedelmi székhely alapjait.
„Egy város történelme nem csupán tények és dátumok halmaza, hanem az emberi találékonyság, a kereskedelem szelleme és a közösség erejének krónikája, amely a kezdeti időkben is formálta a jövőt.”
Moldva fővárosaként – a hatalom és kultúra központja
Jászvásár felemelkedése Moldva fővárosává egy olyan korszakba repít vissza, amikor a politikai ambíciók, a kulturális törekvések és a vallási buzgóság szorosan összefonódott. Ez az időszak definiálta a várost, mint a régió szívét, nem csupán földrajzi, hanem szellemi értelemben is.
A fejedelmi székhely kialakulása
A város igazi felemelkedése a 16. század második felére tehető, amikor Alexandru Lăpușneanu fejedelem, 1564-ben hivatalosan is Jászvásárba tette át Moldva fővárosát Suceaváról. Ez a lépés nem csupán egy adminisztratív döntés volt, hanem stratégiai fontosságú is. Suceava túl közel feküdt a Habsburg és a Lengyel Királyság határaihoz, sebezhetővé téve a fejedelemséget a külső támadásokkal szemben. Jászvásár, beljebb, a Bahlui folyó völgyében biztonságosabbnak bizonyult, és könnyebben védhető volt. Ezzel a döntéssel egy új korszak kezdődött a város életében, amely a következő évszázadokban meghatározta szerepét a régióban. A fejedelmi udvar, a bojárok, a kereskedők és kézművesek tömeges áttelepülése hatalmas lendületet adott a város fejlődésének, fellendítve az építkezéseket, a kereskedelmet és a kulturális életet. A politikai hatalom központosítása egyértelműen meghozta gyümölcsét.
„A fejedelmi székhely áthelyezése nem csupán egy földrajzi változás volt, hanem egy tudatos döntés a stratégiai biztonság és a szellemi függetlenség megőrzése érdekében, amely egy város sorsát hosszú évszázadokra megpecsételte.”
Aranykor és virágzás: Vasile Lupu és a kulturális fellendülés
Jászvásár történetének egyik legfényesebb korszaka Vasile Lupu uralkodásához (1634–1653) fűződik. Ez az időszak a város aranykora volt, amikor Moldva kulturálisan is Európa élvonalába került. Vasile Lupu nem csupán tehetséges uralkodó, hanem a művészetek és a tudományok nagy pártfogója is volt. Nevéhez fűződik a ma is csodált Trei Ierarhi (Három Főpap) kolostor templomának felépítése, amelynek egyedi kőfaragása és díszítése a bizánci és keleti motívumok lenyűgöző ötvözete. Ez a templom nem csupán egy vallási épület, hanem egy építészeti remekmű, amely a fejedelem gazdagságát és kifinomult ízlését tükrözi.
Ugyancsak Vasile Lupu alapította 1640-ben a Vasilián Akadémiát (Academia Vasiliană), amely az első felsőoktatási intézmény volt Moldvában, sőt az egész román térségben. Itt görög és szláv nyelven tanítottak, ezzel is jelezve a fejedelem törekvését a nyugati és keleti tudás ötvözésére. Az akadémia egyúttal a nyomtatás központjává is vált, ahol számos vallásos könyvet, liturgikus szöveget és tudományos munkát adtak ki, segítve az oktatás terjesztését és a szellemi élet fellendülését. Jászvásár ebben az időben valóban egy kulturális híd szerepét töltötte be, összekötve a keleti ortodox világot a nyugati tudományos gondolkodással.
„Az igazi fejedelem nem csupán a földet uralja, hanem a szellemet is táplálja, hagyva maga után olyan építményeket és intézményeket, amelyek túlélik az idők viharait, és tanúskodnak egy virágzó korról.”
Egyházi központ szerepe
A város jelentősége nem csak a politikai és kulturális szférában mutatkozott meg, hanem az egyházi életben is kulcsfontosságú szerepet játszott. Jászvásár a Moldvai Metropólia székhelye lett, ami a régió legfontosabb ortodox egyházi központjává tette. Az ortodox hit szempontjából különösen fontos esemény volt 1641-ben, amikor Szent Paraszkéva (Sfânta Parascheva) ereklyéit Konstantinápolyból ide hozták, Vasile Lupu fejedelem közbenjárására. Ez a szent ereklye a Moldvai Metropolitánus Székesegyházban kapott helyet, és azóta is Jászvásár vonzáskörzetének egyik legfontosabb zarándokhelye.
Évente több tízezer hívő zarándokol el a városba, hogy tiszteletét tegye a szent előtt, különösen október 14-én, Szent Paraszkéva ünnepén. Az ereklyék jelenléte megerősítette a város spirituális rangját és növelte vallási befolyását, hiszen a Metropolitánus Székesegyház nem csupán egy imaház, hanem egy olyan hely, amely az ortodoxia szívévé vált Moldvában. A város építészete is tükrözi ezt a mély vallásos elkötelezettséget, számos templomával és kolostorával.
„Az ereklyék jelenléte nem csupán egy fizikai tárgyat jelent egy város életében, hanem egy élő hitet, amely generációk hosszú során át inspirálja, gyűjti össze és erősíti a közösséget.”
Változások viharában – Jászvásár a török és orosz hódítások árnyékában
Jászvásár történelme sosem volt egyenes vonalú fejlődés, hanem tele volt fordulatokkal és kihívásokkal. A 17. század végétől kezdve Moldva, így Jászvásár is, egyre inkább a nagyhatalmak, az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom közötti ütközőzónává vált. Ez az időszak a háborúk, az inváziók és a politikai instabilitás kora volt.
A 18. század elejétől a török befolyás megerősödött, és a fejedelemséget a Phanariota-uralom jellemezte. Ezek a görög eredetű, konstantinápolyi kereskedőcsaládokból származó fejedelmek az Oszmán Birodalom vazallusai voltak, és gyakran a török szultán érdekeit képviselték a helyi lakosságéval szemben. A gazdasági kizsákmányolás és a gyakori fejedelmi váltások hozzájárultak a város hanyatlásához. A gyakori orosz-török háborúk során Jászvásár többször is orosz kézre került, elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. A városban írták alá 1792-ben a jászvásári békét, amely lezárta az 1787–1792-es orosz–török háborút, és amelynek értelmében az Oszmán Birodalom elismerte Oroszország területi nyereségeit a Fekete-tenger partján. Ez a békeszerződés egyértelműen mutatta a régió geopolitikai átrendeződését, és Jászvásár sebezhetőségét a nagyhatalmi játszmákban. A lakosság kénytelen volt alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz, a pusztuláshoz és az újjáépítéshez, mégis kitartott.
„A történelem hullámvasútján a városok is megtanulnak alkalmazkodni, túlélni a pusztításokat és minden egyes újjáépítéssel megerősödve továbbvinni a régiek örökségét, még ha a sors kegyetlen is hozzájuk.”
A modernizáció és az egyesülés felé vezető út
A 19. század Jászvásár számára is a nagy változások, a nemzeti öntudat ébredésének és az egyesülési törekvések korszaka volt. Bár a város sokat szenvedett az előző évszázadok viharaiban, ereje és szellemi vitalitása sosem tört meg teljesen.
Az 1848-as forradalmak hulláma elérte Moldvát is, és Jászvásár fontos szerepet játszott a nemzeti eszmék terjesztésében. A város értelmisége és fiataljai aktívan részt vettek a forradalmi mozgalmakban, kiállva a polgári jogok és a nemzeti egység mellett. A legfontosabb fordulópont azonban az volt, amikor 1859-ben Alexandru Ioan Cuza, Moldva fejedelme lett, majd néhány héttel később Havasalföld fejedelmévé is megválasztották. Ez a kettős választás vezetett a két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld perszonáluniójához, ami a modern Románia alapjait teremtette meg.
Jászvásár ezzel elvesztette fővárosi státuszát Bukarest javára, ami sokak számára fájdalmas döntés volt. Ennek ellenére a város megőrizte kulturális és szellemi jelentőségét. Továbbra is fontos egyetemi központ maradt, és számos irodalmi, tudományos és művészeti mozgalom otthonává vált. Az első román nyelvű egyetem, az Alexandru Ioan Cuza Egyetem 1860-ban itt nyílt meg, tovább erősítve Jászvásár pozícióját mint a román kultúra egyik fellegvára. A város a modernizáció útjára lépett, infrastruktúrája fejlődött, és új intézmények születtek.
„Bár a hatalmi központ áthelyeződhet, egy város szelleme és kulturális öröksége megmarad, sőt megerősödhet, ha az alapok szilárdak és a közösség hisz a jövőjében.”
Jászvásár a 20. században és napjainkban
A 20. század újabb kihívásokat és átalakulásokat hozott Jászvásár életébe. Az első világháború idején a város rövid időre újra nemzeti jelentőségűvé vált, amikor 1916-ban Bukarest elfoglalása után a román kormány és a királyi család is Jászvásárba költözött, így a város lett az ország ideiglenes fővárosa. Ez a korszak a túlélésről és a reményről szólt, és Jászvásár ismét bizonyította ellenálló képességét.
A két világháború között, a Nagy Románia idején a város tovább fejlődött, de a második világháború ismét súlyos károkat okozott. A kommunista rezsim idején, 1947 után Jászvásár is átesett a jellegzetes szocialista városfejlesztési programokon: iparosították, új lakótelepeket építettek, és számos történelmi épületet lebontottak vagy átalakítottak. Ennek ellenére a város megőrizte egyetemi és kulturális központi szerepét.
Az 1989-es rendszerváltás új távlatokat nyitott Jászvásár számára. A város a régió egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. Ma Jászvásár Románia egyik vezető egyetemi és kutatási központja, több egyetemmel és kutatóintézettel. Gazdaságilag is jelentős, különösen az informatikai szektorban, amely számos fiatal tehetséget vonz. A történelmi örökség és a modern fejlődés különleges elegyét mutatja be, ahol a régi fejedelmi udvarok és kolostorok mellett modern irodaházak és bevásárlóközpontok épültek. A város ma is büszke gazdag múltjára, miközben dinamikusan néz a jövőbe.
„Minden korszak hagy nyomot maga után egy város falain és szellemében, de a valódi erő abban rejlik, hogy képes-e a múltat megőrizve a jelen kihívásaihoz alkalmazkodni és a jövő felé tekinteni.”
A történelmi Jászvásár felfedezése – útvonalajánló és látnivalók
Jászvásár nem csupán egy történelmi atlasz lapja, hanem egy élő, lélegző város, amely arra vár, hogy felfedezzék. Ha egyszer eljutsz ide, rájössz, hogy minden utcasarok, minden régi épület egy történetet suttog. Egy felejthetetlen utazásra invitálunk téged, ahol lépésről lépésre fedezheted fel Moldva egykori fővárosának kincseit.
Látnivalók, amelyek mesélnek
A város számos olyan épülettel és hellyel büszkélkedhet, amelyek a gazdag múltra emlékeztetnek, és lehetőséget adnak egy igazán mélyreható történelmi utazásra.
- A Kultúrpalota (Palatul Culturii): Ez Jászvásár egyik legismertebb és legimpozánsabb épülete, amely korábban fejedelmi palotaként szolgált. Neogótikus stílusban épült a 20. század elején, és ma négy múzeumnak ad otthont: a Moldvai Történelmi Múzeumnak, a Tudomány és Technika Múzeumának, a Művészeti Múzeumnak és az Etnográfiai Múzeumnak. Belülről és kívülről is lenyűgöző látvány, amely a város történelmének esszenciáját sűríti magába.
- Trei Ierarhi kolostor (Mănăstirea Sfinții Trei Ierarhi): Vasile Lupu fejedelem alapította a 17. században, és a román építészet egyik gyöngyszeme. A templom külső falait teljes egészében geometrikus motívumok és faragott díszek borítják, amelyek bizánci, grúz és keleti elemeket ötvöznek. Itt nyugszik Vasile Lupu, és ideiglenesen Alexandru Ioan Cuza is.
- Metropolitánus Székesegyház (Catedrala Mitropolitană): A Moldvai és Bukovinai Metropólia székhelye, ahol Szent Paraszkéva ereklyéi találhatók. Ez Románia egyik legnagyobb ortodox temploma, impozáns méreteivel és lenyűgöző freskóival.
- Golia kolostor (Mănăstirea Golia): Egy erődített kolostor a város központjában, amelyet Ieremia Golia bojár alapított a 16. században. Lenyűgöző tornyáról panorámás kilátás nyílik a városra, érdemes felmászni érte.
- Alexandru Ioan Cuza Egyetem (Universitatea „Alexandru Ioan Cuza”): Románia első modern egyeteme, amelyet 1860-ban alapítottak. Az épület neoklasszikus stílusban épült, és az egyetem aulája, a "Hall of the Lost Steps" (az Elveszett Lépések csarnoka) freskóival igazi műalkotás.
- 🌳 Copou Park és Mihai Eminescu hársfája: Jászvásár legrégebbi parkja, amely ideális hely a pihenésre és sétára. Itt található a híres hársfa, amely alatt a román nemzeti költő, Mihai Eminescu gyakran írt. Romantikus hangulatú hely, amely a költészet szerelmeseinek kötelező látnivaló.
- Unirii tér (Piața Unirii): A város szíve, ahol Alexandru Ioan Cuza megválasztását ünnepelték, ami a román fejedelemségek egyesüléséhez vezetett. Fontos találkozóhely és rendezvénytér.
Íme egy összehasonlító táblázat, amely segít elhelyezni Jászvásárt a moldvai történelmi városok kontextusában:
| Kritérium | Jászvásár (Iași) | Suceava | Piatra Neamț |
|---|---|---|---|
| Történelmi jelentőség | Moldva egykori fővárosa, kulturális, politikai, vallási központ. A modern Románia kialakulásának fontos helyszíne. | Moldva korábbi fővárosa, Ștefan cel Mare (Nagy István) székhelye. | Viszonylag kisebb, de fontos regionális központ, a Neamț régió. |
| Főbb látnivalók | Kultúrpalota, Trei Ierarhi kolostor, Metropolitánus Székesegyház, Egyetem, Copou Park. | Suceava-i vár, Ștefan cel Mare sírja (Putna kolostor közelében), Cetățuia kolostor. | Petru Rareș-torony, Királyi Bíróság romjai, Agapia és Văratec kolostorok (közelben). |
| Kulturális/oktatási élet | Vibráló egyetemi város, számos múzeum, színház, fesztivál. A román kultúra egyik fellegvára. | Történelmi örökségre fókuszáló múzeumok, erős hagyományőrzés. | Kisebb kulturális élet, a környék kolostorai fontosak. |
| Jelenlegi hangulat | Dinamikus, modern város, történelmi bájjal. Jó közlekedési csomópont. | Nyugodt, történelmi város, turisztikai fókusszal. | Kisvárosi, természeti környezetére épülő turizmus. |
| Utazási javaslat | Kulturális utazásra, városi felfedezésre, egyetemi atmoszférára vágyóknak. | Középkori történelem, várak és kolostorok kedvelőinek. | Természetjáróknak, hegyi túrázóknak, kolostorlátogatóknak. |
„Egy város történelmi szívét felfedezni olyan, mintha egy régi könyvet lapozgatnánk: minden oldalon új történetek, karakterek és élmények várnak, amelyek formálják a képünket a múltról és a jelenről.”
Utazás Jászvásárba – gyakorlati tudnivalók és árkalkuláció
Jászvásárba való eljutás ma már viszonylag egyszerű, legyen szó repülőről, vonatról vagy autóról. Románia keleti részén elhelyezkedése miatt érdemes előre megtervezni az utazást, de a befektetett idő és energia garantáltan megtérül.
Hogyan juthatsz el Jászvásárba?
- Repülővel: A Jászvásári Nemzetközi Repülőtér (IAS) rendszeres járatokat fogad számos európai városból, különösen Románia nagyobb városai és a fapados légitársaságok célpontjai felől. Innen taxival vagy busszal könnyedén bejuthatsz a városközpontba.
- Vonattal: Jászvásár fontos vasúti csomópont Romániában. Közvetlen vonatok indulnak Bukarestből és más román városokból, de nemzetközi járatok is érkeznek például Chișinăuból (Moldova).
- Busszal: Számos belföldi és nemzetközi buszjárat köti össze Jászvásárt a környező régióval és más országokkal. Az autóbusz-állomás a városközpont közelében található.
- Autóval: Ha autóval utazol, Románia úthálózatán keresztül könnyen megközelíthető. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a romániai utak minősége változó, és a nagyobb távolságok megtétele több időt vehet igénybe a vártnál.
Szálláshelyek: Jászvásárban a modern szállodáktól a butikszállodákig, apartmanokig és panziókig széles választékban találhatsz szállást. Érdemes a központ közelében keresni, hogy a legtöbb látnivaló gyalogosan is elérhető legyen.
Helyi közlekedés: A városban jól működő busz- és villamoshálózat van. A jegyeket a megállókban lévő kioszkokban vagy a járműveken is megvásárolhatod. Taxisok is könnyen elérhetők, és a viteldíjak általában kedvezőek.
Étel és ital: Kóstold meg a helyi moldvai konyha ízeit! Próbáld ki a sarmale-t (töltött káposzta), a mămăligă-t (puliskát), a mici-t (grillkolbászfélét) és a helyi borokat. Jászvásár tele van hangulatos éttermekkel, kávézókkal és teraszokkal.
Íme egy példa költségkalkuláció egy 3 napos jászvásári utazáshoz, egy átlagos utazó számára (árak tájékoztató jellegűek és változhatnak):
| Kategória | Költség naponta (EUR) | Összesen 3 napra (EUR) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Szállás (középkategória) | 50-70 | 150-210 | Kétágyas szoba ára, jó elhelyezkedéssel. |
| Étkezés (3x/nap) | 30-45 | 90-135 | Reggeli, ebéd, vacsora (éttermek, kávézók). |
| Látnivalók belépők | 10-20 | 30-60 | Múzeumok, kolostorok belépődíjai. |
| Helyi közlekedés | 5-10 | 15-30 | Busz, villamos jegyek, alkalmi taxi. |
| Egyéb (ajándék, kávé) | 10-20 | 30-60 | Személyes kiadások, apró ajándékok. |
| Összesen (3 nap) | 105-165 | 315-495 | Repülőjegy, utazás ide-oda költségét nem tartalmazza. |
Ez a kalkuláció egy főre vonatkozik, de természetesen függ az egyéni preferenciáktól és az utazás stílusától. A szállás és étkezés árai széles skálán mozognak, így akár takarékosabban, akár luxusabban is meg lehet szervezni az utat.
„Az utazás a felfedezés szabadságát adja, de az előzetes tervezés és a praktikus tudnivalók birtoklása még élvezetesebbé és stresszmentesebbé teheti az élményt, megnyitva az ajtót az igazi kalandok előtt.”
Melyik a legjobb időszak Jászvásár meglátogatására?
A tavasz (április-május) és az ősz (szeptember-október) a legideálisabb időszakok Jászvásár meglátogatására. Az időjárás kellemesen enyhe, és a város számos kulturális rendezvénynek ad otthont ezekben az időszakokban. Különösen október 14-én, Szent Paraszkéva ünnepén érdemes ellátogatni, ha érdekel az ortodox zarándoklatok hangulata.
Mennyi időt érdemes eltölteni Jászvásárban?
Jászvásár alapos felfedezésére és a főbb látnivalók megtekintésére legalább 2-3 teljes napot érdemes rászánni. Ha szeretnéd alaposabban elmerülni a múzeumokban, a helyi kultúrában, vagy a környékbeli kolostorokat is felkeresnéd, akkor 4-5 nap is kellemesen eltölthető.
Milyen nyelven beszélnek Jászvásárban?
A hivatalos nyelv a román. Az egyetemi város lévén sok fiatal és a turisztikai szektorban dolgozók is beszélnek angolul. Előfordulhat, hogy az idősebb generáció körében találkozhatsz valakivel, aki tud oroszul vagy németül is. Érdemes alapvető román kifejezéseket megtanulni (pl. köszönés, köszönöm), amellyel nagyban megkönnyítheted a kommunikációt.
Biztonságos Jászvásár turisták számára?
Jászvásár általánosságban véve biztonságos város a turisták számára. Mint bármely nagyobb városban, itt is érdemes odafigyelni a személyes tárgyakra, különösen a zsúfoltabb helyeken, mint például a piacok vagy a tömegközlekedés. Este a belváros kivilágított és biztonságos, de a félreeső utcákban érdemes körültekintőbbnek lenni.
Milyen helyi ételeket érdemes megkóstolni?
Feltétlenül próbáld ki a sarmale-t (savanyúkáposzta-levélbe tekert darált húsos töltelék), a mămăligă-t (kukoricalisztből készült puliszka, gyakran köretként vagy sajttal fogyasztva), a mici-t (bőr nélküli grillkolbász), a ciorbă de burtă-t (pacallevest) és a plăcinte-t (töltött lepényt, édes vagy sós változatban). Kóstold meg a helyi moldvai borokat is, amelyek híresek a minőségükről.
Van-e valamilyen helyi specialitás vagy esemény, amit nem szabad kihagyni?
Az Októberi Kulturális Napok Jászvásárban kiemelkedő eseménysorozat, amelynek csúcspontja Szent Paraszkéva ünnepnapja (október 14.). Ez az időszak tele van vallási, kulturális és művészeti eseményekkel. Emellett a helyi borászatok és a bortermelés Moldvában jelentős, érdemes megkóstolni a helyi borokat, és ha időd engedi, ellátogatni egy közeli borpincébe is.
