A Lázbérci-víztározó az Upponyi-hegység és a Bükk találkozásánál fekvő, mesterségesen létrehozott, mégis tökéletesen a természetbe illeszkedő állóvíz, amely Dédestapolcsány és Uppony községek között húzódik meg egy mély, erdős völgyben. A következőkben több szempontból – földrajzi, túrázási, természetvédelmi, valamint fotózási és logisztikai oldalról – mutatjuk be ezt a különleges és csendes vidéket.
Az alábbi részletes útmutató segítségével átfogó képet kaphat a tó környékének legszebb séta- és túraútvonalairól, az őszi időszak egyedi hangulatáról, a szigorú vízvédelmi előírásokról, valamint a látogatáshoz szükséges gyakorlati és költségtani tudnivalókról.
A Bükk és az Upponyi-hegység találkozásának földrajzi környezete
A Lázbérci-víztározó egy olyan geológiai törésvonalban helyezkedik el, ahol a Bükk-vidék északi nyúlványai találkoznak az Upponyi-hegység ősi, palából és mészkőből felépülő vonulataival. A völgyet, amelyben a tó ma elterül, a Csernely-patak és a Bán-patak évezredes eróziós munkája formálta. Ez a szűk, kanyargós völgy természetes védelmet nyújt az erős szelek ellen, aminek köszönhetően a vízfelszín az év legtöbb napján tükörsima marad. Az erdőborítottság ezen a vidéken rendkívül magas, a tölgyesek, bükkösök és gyertyánosok szinte közvetlenül a vízpartig érnek, különleges mikroklímát teremtve a völgy mélyén.
A terület földrajzi adottságai határozzák meg a környék növény- és állatvilágának összetételét is. Az északi fekvésű, hűvösebb és párásabb hegyoldalakon a bükk az uralkodó fafaj, míg a déli, napsütötte sziklagyepeken a molyhos tölgy és a különféle karsztbokorerdő-társulások lelik meg életfeltételeiket. Az őszi hónapokban ez a botanikai sokszínűség elképesztő színpompát eredményez, ahogy a különböző fafajok levelei eltérő ütemben és árnyalatban színeződnek át a sárga, a narancs és a mélyvörös legkülönfélébb tónusaivá.
A víztározót övező sziklafalak, különösen az Upponyi-szurdok meredek mészkőbércei, nemcsak látványosak, hanem fontos geológiai értékeket is őriznek. A szurdokvölgy szűk sziklaszorosa a kárpáti típusú tájak hangulatát idézi, ahol a patak sziklába vájt medre és a több tíz méter magas sziklafalak zárják körül a tavat. Ezen a vidéken a csend nem csupán a látogatók hiányából fakad, hanem a domborzati viszonyokból is, amelyek elnyelik a távolabbi települések és utak zaját.
A völgy zártsága és a sziklafalak természetes akusztikája miatt a vízparton tartózkodva a természet legapróbb neszei is felerősödve jutnak el hozzánk.
A víztározó keletkezésének története és vízügyi szerepe
A Lázbérci-víztározó megépítését a 20. század közepén elinduló észak-magyarországi iparosítás és a megnövekedett lakossági ivóvízigény tette szükségessé. Az építkezési munkálatok 1967-ben kezdődtek meg, és a gát teljes feltöltése 1970-ben fejeződött be. A gát elzárásával a Bán-patak és a Csernely-patak összefolyásánál egy több mint hatmillió köbméteres kapacitású mesterséges tó jött létre, amely a mai napig meghatározó szerepet tölt be Sajó-völgy és a környező települések ivóvízellátásában.
A tározó műszaki paraméterei önmagukban is lenyűgözőek. A vízfelület nagysága eléri a 77 hektárt, míg a tó legnagyobb mélysége a gát előtti szakaszon a 16-18 métert is meghaladja. A gát maga egy földkitöltésű, aszfaltbeton tömítésű műtárgy, amely szervesen illeszkedik a völgy szűkületébe. Mivel a tározó elsődleges feladata a jó minőségű ivóvíz biztosítása, a vízminőség védelme kezdetektől fogva a legmagasabb prioritást élvezi, ami szigorúan meghatározza a tó és a környező erdők használati szabályait.
A szigorú védettség miatt a víztározó környezete elkerülte az intenzív turisztikai beépítést és a túlzott kereskedelmi célú fejlesztéseket. Nincsenek a part közvetlen közelében szállodák, strandok vagy zajos szórakoztató létesítmények. Ennek a mesterségesen fenntartott háborítatlanságnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben egy olyan féltermészetes ökoszisztéma alakult ki a tó körül, amely ma már tájvédelmi körzetként élvez törvényi védelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében.
Az ivóvízbázis védelme érdekében hozott korlátozások akaratlanul is a régió egyik legérintetlenebb vizes élőhelyévé formálták ezt a mesterséges tavat.
Őszi hangulatok és a természet változása a tó körül
Az ősz megérkezésével a Lázbérci-víztározó teljesen új arcát mutatja a látogatóknak. A nyári dús zöld növényzet átadja helyét az aranysárga, a rézvörös és a rozsdabarna ezerféle árnyalatának, miközben a reggeli órákban a hűvös levegő és a még meleg víz találkozása miatt sűrű ködpászmák lebegnek a vízfelszín felett. A völgy microklímájából adódóan az őszi színeződés itt gyakran korábban kezdődik és tovább tart, mint a környező alacsonyabb fekvésű területeken.
A tó tükröződései az őszi hónapokban a leglátványosabbak. A szélcsendes kora reggeleken vagy a késő délutáni órákban a mozdulatlan vízfelület tökéletes tükörként veri vissza a tóparti fák pompás koronáját és a meredek sziklafalakat. Ez a vizuális élmény különleges nyugalmat áraszt, ami a rohanó hétköznapokból kiszakadni vágyók számára igazi mentális feltöltődést jelent. Ezen kívül az őszi fények alacsonyabb beesési szöge miatt a táj struktúrája, a sziklák rétegződése és az erdő textúrája sokkal plasztikusabban jelenik meg.
Az évszak váltásával a tó élőtájának dinamikája is megváltozik. Az vonuló madarak számára a víztározó fontos pihenőhelyet jelent az északi területekről délebbre vezető útjuk során. A csendes öblökben gyakran megfigyelhetők különféle récefajok, vöcskök és gémek, amint a sekélyebb vizekben táplálkoznak. Az erdőben a szarvasbőgés időszakának lecsengésével a csend válik dominánssá, amit csak a lehulló levelek zizegése és a fekete harkályok kopácsolása tör meg.
Az őszi reggelek párafüggönye mögül előbukkanó táj csendje olyan élményt nyújt, amellyel ritkán találkozni a népszerűbb kirándulóhelyeken.
A legszebb túraútvonalak és sétányok a környéken
A víztározó környéke változatos nehézségű és hosszúságú túraútvonalakat kínál, a kényelmes, teljesen sík sétáktól kezdve a meredek, sziklás emelkedőkig. A legnépszerűbb és leginkább hozzáférhető útvonal a Dédestapolcsányt Upponnyal összekötő, lezárt üzemi aszfaltút, amely közvetlenül a tó partja mentén halad végig. Ez a szakasz kiválóan alkalmas kényelmes sétákra, kisgyermekes családok számára vagy babakocsival történő közlekedésre is, mivel szintkülönbséget szinte egyáltalán nem tartalmaz.
Az aktívabb kikapcsolódást kedvelők számára a tó körüli hegyhátak kínálnak felejthetetlen élményeket. A jelzett turistajelzések mentén haladva több kilátópont is elérhető, ahonnan fentről tekinthetünk le a fjordra emlékeztető víztározóra. A környék legsajátosabb túracélpontjai a következők:
🌲 A Kalica-tető és a kőkereszt: Az Upponyi-szurdok felett magasodó sziklaoromra meredek, de viszonylag rövid ösvény vezet fel. A csúcson álló kőkereszttől páratlan panoráma nyílik a szurdokvölgyre, az alatta kanyargó tóra és a távolban hullámzó Bükk-fennsík vonulataira.
🥾 Az Országos Kéktúra upponyi szakasza: A kék sáv jelzés Uppony faluból indulva keresztezi a szurdokot, majd felemelkedik a hegyoldalba. Ez a szakasz érinti a Lázbérci-víztározó legvadregényesebb részeit, érintve ősi bükkösöket és sziklaalakzatokat.
🍂 A Dédesi vár romjaihoz vezető út: A tó déli végétől, Dédestapolcsány felől indulva a sárga turistajelzésen érhető el a Várhegy csúcsán álló középkori várrom. A meredek emelkedő leküzdése után a látogatót a Bükk északi oldalára nyíló pazar kilátás kárpótolja.
📸 A tó körüli körtúra (aszfaltos és erdei szakaszok kombinációja): A tó teljes megkerülése egy nagyjából kilenc kilométeres, közepesen nehéz körtúrát jelent, amely során mind a vízparti perspektívát, mind a magaslati kilátópontokat megtapasztalhatjuk.
🐟 A Csernely-patak völgye: A tó északi befolyásánál elterülő csendes völgy szelíd erdei útjai a patak mentén vezetnek, tökéletes terepet biztosítva a tömegtől távol eső, elcsendesedős sétákhoz.
A Kalica-tetőre vezető sziklás ösvény száraz időben is fokozott figyelmet igényel, ám a tetőről feltáruló panoráma minden lépésért kárpótol.
Összehasonlítás más bükki vízparti és kirándulóhelyekkel
A Bükk-vidék szűkebb és tágabb környezetében számos ismert vizes élőhely és tó található, azonban a Lázbérci-víztározó karakterében és látogatói élményében jelentősen eltér ezektől. Míg a Lillafüredi Hámori-tó vagy a Szilvásváradi Szalajka-völgy intenzíven kiépített, éttermekkel és bazársorokkal szegélyezett turisztikai központok, addig Lázbérc megőrizte természetközeli, csöndes jellegét.
A különböző bükki vízparti célpontok közötti különbségek megértése segít abban, hogy a látogató a saját igényeinek legmegfelelőbb úti célt válassza ki. Az alábbi táblázat rávilágít a legfontosabb eltérésekre a látogatottság, az infrastruktúra és a védettségi szintek tekintetében.
| Szempont | Lázbérci-víztározó | Hámori-tó (Lillafüred) | Szalajka-völgy (Szilvásvárad) | Rakaca-víztározó |
|---|---|---|---|---|
| Elsődleges jellege | Csendes ivóvízbázis és tájvédelmi körzet | Történelmi üdülőhely és városi park | Turisztikai völgy látványosságokkal | Horgász- és vízisport tó |
| Turisztikai leterheltség | Alacsony vagy közepes | Rendkívül magas | Igen magas | Közepes |
| Infrastruktúra a partfalamon | Minimális (padok, tanösvény táblák) | Kiépített sétány, szálloda, éttermek | Kisvasút, büfék, múzeumok | Horgászstégek, kempingek |
| Vízi tevékenységek | Szigorúan tilos (kivéve engedélyezett horgászat) | Csónakázás engedélyezett | Tilos | Csónakázás, horgászat megengedett |
| Környező domborzat | Meredek szurdok és erdős hegyoldalak | Sziklás hegyoldalak, épített környezet | Lankásabb erdei völgy | Nyílt, dombos vidéki táj |
| Megközelíthetőség | Csak a kijelölt parkolóktól gyalogosan | Autóval és tömegközlekedéssel közvetlenül | Gyalogosan, kisvasúttal | Autóval a partig |
A Lázbérci-víztározó legnagyobb előnye a táblázatban is jól látható izoláltság és a kereskedelmi szolgáltatások hiánya. Akik a tiszta erdei levegőt, a természet hangjait és az emberi jelenlét minimális nyomait keresik, azok számára ez a helyszín messze felülmúlja a zsúfoltabb turisztikai központokat.
Míg a környező ismert turisztikai pontokon a kiépített infrastruktúra adja a komfortot, addig Lázbércen maga az építetlen természet teremti meg az értéket.
Vízvédelmi szabályok és a fenntartható turizmus
Mivel a Lázbérci-víztározó Észak-Magyarország kiemelten fontos ivóvíztartaléka, a tóra és közvetlen környezetére szigorú használati szabályok vonatkoznak. E szabályok betartása nemcsak törvényi kötelezettség, hanem a tó egyedülálló természetes állapotának megőrzésének az alapfeltétele is. A látogatóknak minden esetben tekintettel kell lenniük arra, hogy a terület elsősorban vízvédelmi zóna, és csak másodsorban kirándulóhely.
A tóban szigorúan tilos mindennemű fürdés, úszás, valamint matracok vagy egyéb felfújható eszközök használata. Ugyancsak tilos a vízre szállni bármilyen vízi járművel, beleértve a csónakokat, kajakokat, kenu kat és SUP-okat is. A vízparti növényzet védelme érdekében a partvonal jelentős része el van zárva a gyalogos forgalom elől is; a látogatók kizárólag a kijelölt üzemi úton és a turistajelzésekkel ellátott ösvényeken közlekedhetnek.
A kerékpározás a Dédestapolcsány és Uppony közötti aszfaltozott úton engedélyezett, azonban a gyalogosok biztonsága és a vadon élő állatok nyugalmának megőrzése érdekében mérsékelt sebesség ajánlott. A hulladékmentesség biztosítása kiemelt feladat: a tó körül nincsenek kihelyezett szemeteskukák, így minden kirándulónak magával kell vinnie a keletkezett hulladékot. Ezen kívül a kutyasétáltatás kizárólag pórázon megengedett, megelőzve ezzel a vadon élő állatok zavarását és a vízpart szennyezését.
- A tó teljes vízfelületén tilos a fürdés és a vízisportok minden formája.
- Nyílt gyújtása a tározó 100 méteres körzetében szigorúan tilos.
- Szemétgyűjtő edények hiányában a hulladék elszállítása a látogató kötelessége.
- Gépjárművel a védett zónába behajtani kizárólag külön engedéllyel szabad.
- A horgászat csak a helyi horgásrend szigorú betartásával, kijelölt helyeken lehetséges.
A legszigorúbb korlátozások nem a látogatók bosszantását szolgálják, hanem azt garantálják, hogy a tó vize és környezete a jövő generációi számára is tisztán maradjon.
Költségtervező és utazási kalkuláció
Egy lázbérci kirándulás megtervezésekor érdemes számításba venni az utazási, parkolási és esetleges étkezési költségeket. Mivel maga a tájvédelmi körzet és a tó körüli sétányok ingyenesen látogathatók, a belépőjegyek hiánya miatt ez a célpont a pénztárcabarátabb lehetőségek közé tartozik. Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a várható kiadásokat, amelyekkel egy egynapos vagy egy hétvégi látogatás során számolni érdemes.
A költségeket befolyásolja az utazási mód kiválasztása, valamint az, hogy a látogató az egyéni önellátást vagy a környező települések gasztronómiai kínálatát részesíti előnyben. A számítások két főre vonatkozó becsült értékeket mutatnak.
| Kiadási tétel | Egynapos kirándulás (2 fő) | Hétvégi tartózkodás (2 fő, 1 éjszaka) | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| Utazás (üzemanyag / jegyek) | 6 000 – 10 000 Ft | 6 000 – 10 000 Ft | Távolságtól függően (Miskolc/Eger viszonylatban) |
| Parkolási díj | 0 – 1 500 Ft | 0 – 3 000 Ft | Dédestapolcsányi vagy upponyi parkolóhelyeken |
| Étkezés (saját csomag) | 2 000 – 4 000 Ft | 4 000 – 6 000 Ft | Szendvicsek, gyümölcsök, meleg tea a hátizsákban |
| Étkezés (helyi étterem/csárda) | 8 000 – 14 000 Ft | 16 000 – 28 000 Ft | Helyi specialitások (pl. pisztráng) a környező falvakban |
| Szállás (vendégházakban) | – | 14 000 – 25 000 Ft | Dédestapolcsányban vagy Upponyban 1 éjszakára |
| Napijegy horgászathoz | 5 000 – 8 000 Ft/fő | 10 000 – 16 000 Ft/2 nap | Opcionális, csak érvényes állami jeggyel rendelkezőknek |
| Összesen (átlagosan) | 8 000 – 25 500 Ft | 40 000 – 82 000 Ft | Az egyéni igényektől és a programoktól függően |
Az árak jól mutatják, hogy a Lázbérci-víztározó környéke kiemelkedően jó ár-érték arányú úti cél, ahol a természeti élményekért nem kell magas belépőjegyeket fizetni. A helyi vendégházak és családi vállalkozások ráadásul elérhető áron kínálnak authentikus borsodi vendégszeretetet.
Az alacsony költségvetésből megvalósítható kirándulás titka a jól becsomagolt úti elemózsia és a környező ingyenesen látogatható kilátópontok felkeresése.
Fotózás és természetmegfigyelés a vízparton
A Lázbérci-víztározó a tájfotósok és a természetbúvárok igazi paradicsoma, különösen az őszi hónapokban, amikor a fényviszonyok és a természet színei a leginkább kedveznek a vizuális alkotásnak. A tó keleti-nyugati fekvésű völgyben terül el, ami azt jelenti, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban a súroló napfény hosszan megvilágítja a sziklafalakat és a vízre lógó fák lombkoronáját.
A tájfotózáshoz a legalkalmasabb időpont a napfelkelte utáni első két óra. Ekkor a víztükör még teljesen mozdulatlan, és a völgyben rekedt pára sejtelmes, mély távlati hatást ad a fotóknak. Érdemes ultraszéles látószögű objektívet használni a szurdokvölgy monumentális méreteinek érzékeltetésére, míg a teleobjektívek a vízfelszínen úszó madarak vagy a sziklafalak apró geológiai részleteinek megörökítésére kiválóak.
A természetmegfigyelők számára a tó csendes öblei tartogatnak meglepetéseket. A vízimadarak mellett a környező erdőkben él a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint számos ritka ragadozó madár, mint például a parlagi sas vagy a békászó sas. A megfigyeléshez elengedhetetlen egy jó minőségű távcső és a csendes, feltűnésmentes jelenlét. A rejtőzködő életmódot folytató állatok kora reggel és szürkületkor merészkednek közelebb a vízparti területekhez.
- A legjobb tükröződéses képek a szélcsendes kora reggeli órákban készülhetnek.
- A polárszűrő használata elengedhetetlen a vízfelszíni csillogás kiszűrésére és a színek telítettségének növelésére.
- A madármegfigyeléshez a tó északi, sekélyebb öblei kínálják a legmegfelelőbb helyszínt.
- Az Upponyi-szurdok sziklafalai a késő délutáni órákban kapják a legmelegebb sárgás fényeket.
A fotózás során elért legnagyobb siker nem a tökéletes felszerelésen, hanem a megfelelő pillanat kivárásán és a természet iránti alázaton múlik.
A környék kulturális és gasztronómiai látnivalói
A víztározó közvetlen szomszédságában fekvő települések, Dédestapolcsány és Uppony, önmagukban is megérnek egy hosszabb sétát. E falvak megőrizték a tradicionális palóc és borsodi építészet egyes elemeit, miközben a helyi közösségek aktívan ápolják hagyományaikat. Uppony különlegessége a falu szélén található pincesor, ahol a hegyoldalba vájt, kőből épült pincék kísérik az útszéli ösvényt.
Dédestapolcsányban a helyi helytörténeti gyűjtemény és a kézműves ház kínál betekintést a vidék múltjába és az egykori paraszti életformába. A falu emellett kiindulópontként szolgál a Dédesi vár felé, amely a 13. században épült, és a török időkben játszott fontos szerepet a régió védelmében. A várrom ma már alig látható falmaradványokat tartalmaz, de történeti jelentősége és a csúcsról nyíló kilátás miatt kiemelkedő túracélpont.
A régió gasztronómiája a Bükk közelségéből adódóan szorosan kapcsolódik az erdei alapanyagokhoz és a vadvízi halakhoz. A környező éttermekben és csárdákban kihagyhatatlan a frissen sült vagy füstölt bükki pisztráng, amelyet gyakran erdei gombamártással vagy helyi fűszerekkel tálalnak. Az őszi időszakban a különféle vadraguk, a sztrapacska és a szilvás sütemények jelentik a helyi kínálat gerincét, amelyeket kiválóan kiegészítenek a közeli Bükki borvidék testes vörösborai és friss fehérei.
A helyi ízek felfedezése és a falusi pincesorok meglátogatása teszi teljessé azt a nyugalmat, amelyet a tóparti séta során megtapasztal a vándor.
Gyakorlati tanácsok a kirándulás megszervezéséhez
A Lázbérci-víztározóhoz tett látogatás zökkenőmentességéhez érdemes előre átgondolni néhány gyakorlati részletet. A terület megközelítése autóval a legegyszerűbb: Eger vagy Miskolc felől a 25-ös, illetve a 26-os főútról letérve érhető el Dédestapolcsány vagy Uppony. Autónkat érdemes a települések szélén kialakított kijelölt parkolókban hagyni, mivel a tó körüli védett övezetbe gépjárművel behajtani tilos.
A tömegközlekedést választók számára a távolsági autóbuszjáratok jelentik az elsődleges opciót. Kazincbarcikáról és Ózdról rendszeres buszjáratok indulnak mind Dédestapolcsányba, mind Upponyba. A buszmegállók a falvak központjában találhatók, ahonnan kényelmes, 10-15 perces sétával érhető el a tóparti sétaút kezdete.
A felszerelés kiválasztásakor az őszi időszakban a réteges öltözködés a legfontosabb. Mivel a mély völgyben a napsütéses órák száma kevesebb, a levegő lényegesen hűvösebb lehet, mint a nyílt területeken. Ha csupán a tóparti aszfalt úton tervezünk sétát, egy kényelmes sportcipő is elegendő, de ha felkapaszkodnánk a Kalica-tetőre vagy a Dédesi várra, mindenképpen vízálló, jó tapadású túrabakancsra lesz szükség a csúszós, leveles vagy sziklás ösvények miatt.
- Mindig vigyünk magunkkal elegendő ivóvizet és ennivalót, mert a tó partján nincsenek büfék.
- A mobilhálózat lefedettsége a szurdokvölgy mélyén ingadozó lehet, így érdemes az útvonaltervet előre letölteni.
- Ősszel a korai sötétedés miatt a túrákat érdemes kora délelőtt elindítani.
- A sziklás kilátópontokon a nedves avar miatt fokozott óvatossággal közlekedjünk.
A megfelelően megválasztott lábbeli és a hátizsákba készített meleg ital a hűvös őszi napokon garantálja a gondtalan természetjárást.
Mikor a legszebb a Lázbérci-víztározó az őszi időszakban?
Az őszi színeződés csúcspontja általában október közepe és november eleje közé esik. Ekkor a legdúsabbak a lombkorona színei, és a reggeli páraképződés is ebben az időszakban a leggyakoribb a tó felett.
Lehet-e kerékpárral közlekedni a tó körül?
Igen, a Dédestapolcsány és Uppony közötti aszfaltozott üzemi úton engedélyezett a kerékpározás. Ugyanakkor a túraösvényekre és a sziklás kilátópontokra a kerékpárok bevitele nem ajánlott és több helyen nem is lehetséges.
Szabad-e kutyát vinni a víztározó területére?
Kutyát lehet vinni a kirándulásra, de a szigorú vízvédelmi és természetvédelmi előírások miatt végig pórázon kell tartani az állatot. A kutyák vízbe engedése az ivóvízbázis védelme érdekében szigorúan tilos.
Hol lehet parkolni a kirándulás során?
A legalkalmasabb parkolóhelyek Dédestapolcsány felől a tóhoz vezető út bejáratánál, vagy Uppony falujában, a szurdokvölgy bejárata közelében találhatók. Mindkét helyszínről közvetlenül elérhetők a sétautak.
Van-e lehetőség csónakbérlésre vagy hajózásra a tavon?
Nincs lehetőség. A Lázbérci-víztározó kiemelt ivóvízbázis, ezért a vízfelületen mindennemű vízi sport, csónakázás, kajakozás vagy SUP-ozás szigorúan tilos.
Lehet-e horgászni a Lázbérci-víztározón?
A horgászat engedélyezett, de szigorú szabályokhoz kötött. Csak a kijelölt partmenti szakaszokon, érvényes területi jegy birtokában, a helyi horgászrend maradéktalan betartásával lehet horgászni. Etetőanyag használata és a csónakos horgászat korlátozott vagy tilos.
Mennyi időt érdemes rászánni a látogatásra?
Egy kényelmes tóparti sétára és az Upponyi-szurdok felfedezésére 2-3 óra elegendő. Ha a hegyi kilátópontokat és a Dédesi várat is szeretnénk felkeresni, érdemes egy egész napos programmal készülni.
