Egy hely, ahol a múlt rétegei olyan mélyen ülnek a földben, mint az Adamaoua régió gazdag termőtalaja; Tibati története nem csupán egy település krónikája, hanem egy komplex narratíva a találkozásokról, a hatalomról és az emberi alkalmazkodásról. Ez a történet bemutatja, hogyan vált egy afrikai központ a német gyarmatosítás egyik kulcsfontosságú bástyájává, és hogyan fonódott össze sorsa a globális nagypolitika alakulásával. Mélyen elmerülünk majd abban, hogy a helyi kultúra, a gazdaság és a mindennapi élet miként változott meg gyökeresen, miközben igyekszünk több nézőpontból megvilágítani a korszak eseményeit és hatásait.
Ez az utazás a múlton keresztül nem csupán tények és adatok felsorolása, hanem egy meghívás, hogy megértsük azokat az emberi történeteket, amelyek Tibati fejlődését formálták. Felfedezzük a régió lenyűgöző tájait, az ott élő népek kitartását és azt az örökséget, amelyet a gyarmati időszak hátrahagyott. Az olvasó képet kap arról, hogyan rezonál a múlt a jelenben, és hogyan segít egy távoli afrikai város, Tibati története megérteni az emberi civilizáció összetettségét, a kulturális kölcsönhatások elkerülhetetlenségét és a történelmi folyamatok súlyát.
Az Adamaoua régió és Tibati előzményei
Az Adamaoua fennsík, amely ma Kamerun középső részén terül el, régóta jelentős szerepet töltött be a térség történetében. Geográfiai elhelyezkedése miatt – a szavanna és az esőerdő határán – stratégiailag kulcsfontosságú területté vált, amely összekötötte a Szahara alatti területeket a déli, erdős vidékekkel. Ez a régió évszázadokon át a kereskedelmi útvonalak kereszteződése volt, ahol árucikkek, mint az elefántcsont, a kóla dió, a rabszolgák és a helyi kézműves termékek cseréltek gazdát. A Fulbe népek érkezésével, különösen az iszlám terjesztésével együtt járó jihádokkal, a 19. század elején alakult ki a Fombina emírség, amely jelentős politikai és katonai befolyással bírt.
Tibati, mint egyike ennek az emírségnek a vazallus államainak, már a német gyarmatosítás előtt is fontos szereplő volt. A település egy jól védhető magaslaton feküdt, és a helyi fulbe uralkodók, azaz a lamidók irányítása alatt állt. Gazdasága a mezőgazdaságra, állattartásra és a regionális kereskedelemre épült. A település nem csupán gazdasági, hanem kulturális és vallási központként is funkcionált, ahol a Korán tanulmányozása és az iszlám hagyományok ápolása kiemelt fontosságú volt. A tibati lakosok, a fulbék és más etnikai csoportok közötti együttélés formálta a település egyedi arculatát, melyben a hagyományos hierarchia és a közösségi élet szabályai domináltak. Ez az előzetes fejlettség és szervezett társadalmi struktúra tette Tibatit vonzó célponttá a későbbi gyarmatosítók számára.
A régiók sosem üresek; mindig van egy történet, amely megelőzi a külső beavatkozást, és e történet megértése elengedhetetlen a későbbi események értelmezéséhez.
A német gyarmatosítás megérkezése Adamaouába
A 19. század végén Európa nagyhatalmai, köztük Németország, aktívan versengtek a gyarmati területekért Afrikában. Kamerun, stratégiai elhelyezkedése és gazdag természeti erőforrásai miatt, hamar a német érdeklődés középpontjába került. Az Adamaoua régió, amely addig nagyrészt érintetlen maradt az európai beavatkozástól, különösen vonzó volt a németek számára, mivel a szavanna-övezet és az erdőzóna közötti átmenetet képezte, és jelentős kereskedelmi útvonalak haladtak át rajta.
Az első német felfedezők és katonák az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején hatoltak be a területre, gyakran véres összecsapások árán. Céljuk kettős volt: egyrészt feltérképezni a vidéket és felmérni a gazdasági potenciált, másrészt pedig érvényesíteni a német szuverenitást a helyi uralkodókkal szemben. Tibati, a Fombina emírség egyik jelentős vazallus államaként, különösen ellenállónak bizonyult a kezdeti német próbálkozásokkal szemben. A helyi lamido, Mohammadu, felismerte a németek terjeszkedési szándékait, és igyekezett megőrizni a település függetlenségét, gyakran katonai erővel is. Azonban a német katonai technológiai fölény és a szervezettebb hadsereg végül felülkerekedett. 1899-ben, hosszas harcok után, Tibati is német fennhatóság alá került, ami mélyreható változásokat hozott a település életében. A németek nem csupán stratégiai pontnak tekintették Tibatit, hanem mint egy kiindulópontnak a belső területek további pacifikálására és gazdasági kiaknázására.
A hódítás pillanata sosem egy egyszerű esemény; az egy hosszú folyamat eredménye, ahol a technológia, a diplomácia és a nyers erő bonyolult táncot jár.
Tibati, a gyarmati közigazgatás központja
Miután Tibati német fennhatóság alá került, a település gyorsan a gyarmati közigazgatás egyik regionális központjává vált az Adamaoua régióban. Ez a szerep nem csupán adminisztratív funkciót jelentett, hanem Tibati gazdasági és katonai jelentőségét is megnövelte. A németek egy sor épületet emeltek, amelyek a mai napig tanúskodnak a gyarmati múlt örökségéről. Felépült egy erőd, amely a katonai jelenlétet biztosította, valamint irodaházak, lakóépületek a német tisztviselők és katonák számára. Ezek az épületek stílusukban és anyagaikban éles kontrasztban álltak a helyi építészet hagyományaival, és a német hatalom fizikai megnyilvánulásai voltak.
A német közigazgatási rendszer bevezetése gyökeresen átalakította a helyi társadalmi és politikai struktúrákat. A lamidók, bár megőrizték címüket és bizonyos helyi befolyásukat, a német adminisztráció alárendeltjeivé váltak. A németek az úgynevezett "indirekt uralom" elvét alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a helyi vezetőket használták fel a gyarmati akarat végrehajtására, de a végső döntési jogkör mindig a német tisztviselőké maradt. Ez a rendszer gyakran feszültségeket szült a helyi lakosság körében, akiknek új adókat kellett fizetniük, és kényszermunkában kellett részt venniük az infrastruktúra építésében, például utak és hidak létesítésében. A németek továbbá igyekeztek modernizálni az igazságszolgáltatási rendszert, bevezetni az európai jogi normákat, és fellépni az általuk barbárnak ítélt hagyományokkal szemben. Mindez a Tibati történelem egyik legintenzívebb időszakát jelentette, ahol a hagyomány és a modernitás, a helyi ellenállás és a gyarmati hatalom nap mint nap szembesült egymással.
A hatalom átvétele nem csupán fizikai erődemonstráció; az a mindennapok apró döntéseiben és a struktúrák átszervezésében nyilvánul meg leginkább.
Gazdasági hatások és változások
A német gyarmati uralom alapvetően átformálta Tibati és az egész Adamaoua régió gazdasági életét. A hagyományos, önellátó gazdálkodás és a regionális kereskedelem rendszere fokozatosan átalakult, hogy a német gyarmati érdekeket szolgálja. A németek elsődleges célja a nyersanyagok kitermelése és exportja volt, valamint egy olyan piac kialakítása, ahová a német ipari termékeket el lehetett adni.
Ennek érdekében új mezőgazdasági termékeket vezettek be, vagy ösztönözték a meglévőek nagyméretű termesztését, mint például a kakaó, kávé, gumi és gyapot. Bár Tibati főként állattenyésztő régió volt, a németek igyekeztek a helyi állatállományt is a gyarmati gazdaságba integrálni, főleg a hús és a bőr exportja révén. Új adókat vetettek ki, amelyeket pénzben kellett fizetni, arra kényszerítve a helyi lakosságot, hogy pénzt keressenek a gyarmati gazdaságon keresztül. Ez gyakran kényszermunkát jelentett a német ültetvényeken vagy az infrastruktúra építési projektjeinél. Az utak és vasutak építése, bár a gyarmati termékek szállítását segítette elő, a helyi közlekedési hálózatot is fejlesztette, megnyitva a lehetőséget a távolabbi piacokkal való kapcsolatra. A helyi kézművesipar hanyatlásnak indult, mivel nem tudta felvenni a versenyt az európai ipari termékekkel, amelyek olcsóbban és nagyobb mennyiségben álltak rendelkezésre. Ez a gazdasági rendszer egyértelműen a gyarmatosítók javát szolgálta, miközben a helyi lakosság gyakran szegénységbe és kizsákmányolásba süllyedt.
| Gazdasági Szektor | Pre-koloniális Tibati (Kb. 1890) | Gyarmati Tibati (Kb. 1910) |
|---|---|---|
| Fő termékek | Gabonafélék, állatállomány, kóla dió, helyi kézműves termékek | Kakaó, kávé, gumi, gyapot, hús, bőr, nyersanyagok exportra |
| Kereskedelmi útvonalak | Regionális (észak-dél irányú) | Globális (Európa felé irányuló) |
| Pénznem | Árucikkcsere, helyi fizetőeszközök (pl. kagylópénz) | Német márkák, gyarmati pénznem |
| Munkaerő | Családi/közösségi alapú, önkéntes | Kényszermunka, bérmunka (gyakran alacsony fizetés) |
| Piac | Helyi és regionális piacok | Globális piac, Németország a fő felvevő |
A gazdasági átalakulás sosem pusztán számok kérdése; az emberek életét, a mindennapok ritmusát és a jövőre vonatkozó reményeket is alapjaiban befolyásolja.
Társadalmi és kulturális átalakulások
A német gyarmati uralom nem csupán Tibati gazdaságát és közigazgatását formálta át, hanem mélyreható társadalmi és kulturális változásokat is előidézett. Az európaiak érkezésével új hierarchiák jöttek létre, és a helyi társadalmi rendszerek nyomás alá kerültek. A német adminisztrátorok és katonák a társadalmi piramis csúcsára kerültek, míg a helyi fulbe lamidók és vezetők szerepe korlátozottá vált, gyakran csak közvetítői funkciót láttak el a gyarmati hatalom és a helyi lakosság között.
Az oktatás terén a németek missziós iskolákat hoztak létre, amelyek az európai tanterv és értékek szerint tanítottak, sokszor a helyi nyelvek rovására, vagy mellett. A cél a kereszténység terjesztése és a helyi lakosság "civilizálása" volt, az európai normák szerint. Bár ezek az iskolák hozzáférést biztosítottak az íráshoz és olvasáshoz, egyúttal elidegenítették a tanulókat saját kulturális örökségüktől. A hagyományos jogrendszer és a szájhagyományon alapuló tudásátadás háttérbe szorult.
A kultúrák találkozása konfliktusokhoz és kölcsönhatásokhoz egyaránt vezetett. Egyes európai technológiák és szokások beépültek a helyi életbe, míg mások ellenállást váltottak ki. Az építészetben, az öltözködésben és még a mindennapi nyelvhasználatban is megjelentek a német befolyás nyomai. A betegségek, amelyekkel az európaiak érkeztek, súlyos pusztítást végeztek a helyi lakosság körében, akiknek nem volt immunitásuk ezek ellen. Ugyanakkor a gyógymódok és az orvosi ismeretek terén is történtek előrelépések, bár ezekhez való hozzáférés korlátozott volt. A Tibati történelem ezen időszaka egy komplex mozaikja az alkalmazkodásnak, az ellenállásnak és a folyamatos változásnak, amely mély nyomokat hagyott a közösség identitásán.
A kulturális átalakulás sosem egyirányú utca; mindig van valami, ami elveszik, és valami, ami új formában születik, a találkozások örök áramlásában.
Az első világháború és a német kivonulás
Az első világháború kitörése 1914-ben nem csupán Európában, hanem a távoli afrikai gyarmatokon is azonnali és drámai változásokat hozott. Kamerun, mint német gyarmat, azonnal a háború helyszínévé vált. A német gyarmati haderő, amely főként afrikai katonákból és német tisztekből állt, hamarosan szembesült a brit, francia és belga erők kombinált támadásával. Tibati, mivel jelentős közigazgatási és katonai központ volt az Adamaoua régióban, kulcsszerepet játszott a német védelemben.
A háború idején a gyarmati adminisztráció még erősebben támaszkodott a helyi erőforrásokra és munkaerőre. A helyi lakosságot gyakran kényszerítették, hogy katonai szolgálatot teljesítsenek, vagy támogató feladatokat lássanak el, például lőszer és élelmiszer szállítását. Ez tovább növelte a feszültségeket a németek és a helyiek között. Tibati több alkalommal is célpontjává vált az antant erők támadásainak, mivel a stratégiai utak kereszteződésében feküdt, és a németek innen irányították a környező területek védelmét.
Azonban a német ellenállás hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyult. A gyarmat elszigetelt volt, az utánpótlás nehezen jutott el hozzá, és az antant erők számbeli és felszerelési fölénye elsöprő volt. A Tibati történelem ezen fejezete viszonylag rövid, de intenzív volt. 1916-ra, két évnyi elkeseredett harc után, Kamerun nagy része, beleértve Tibatit is, az antant erők kezére került. A német gyarmati uralom véget ért, és a versailles-i békeszerződés értelmében Kamerunt felosztották Nagy-Britannia és Franciaország között, Népszövetségi mandátumterületként. Tibati a francia mandátumterület részévé vált, ami egy újabb gyarmati hatalom, egy újabb kultúra és egy újabb nyelvi befolyás kezdetét jelentette a település számára. Ez az időszak a német gyarmati álom végleges elenyészését jelentette Afrikában.
A háború nem tesz különbséget kontinensek között; messzire nyúló karja minden sarkot elér, és átírja a jövőt, még a távoli vidékeken is.
Tibati öröksége napjainkban
A német gyarmati uralom rövid, alig több mint két évtizedes időszaka mély és tartós nyomokat hagyott Tibati történetében és arculatán. Bár a németek több mint egy évszázaddal ezelőtt távoztak, örökségük máig felismerhető a városban és a helyi közösségben. A leginkább szembetűnő jelek az építészetben mutatkoznak. A németek által emelt erődök, adminisztratív épületek, laktanyák és lakóházak közül sok ma is áll, funkciót váltva, de megőrizve eredeti jellegüket. Ezek az épületek, masszív kőfalakkal és európai stílusjegyekkel, éles kontrasztban állnak a hagyományos helyi építészet elemeivel, és egyfajta "múzeumi" funkciót töltenek be, emlékeztetve a letűnt időkre.
A materiális örökségen túl a német befolyás a helyi közösség kollektív emlékezetében is él. A történetek, legendák és családi anekdoták generációról generációra öröklődnek, mesélve a németek érkezéséről, az ellenállásról, a munkáról és az átalakulásokról. Némelyik történet a kényszermunkáról és a kizsákmányolásról szól, mások a németek által bevezetett új technológiákról és az infrastrukturális fejlődésről. Az idősebb generációk még mindig emlékezhetnek a német nyelvből átvett szavakra vagy kifejezésekre, amelyek beépültek a helyi dialektusba.
A Tibati történelem kutatása rendkívül fontos nemcsak a helyi identitás megértése szempontjából, hanem a tágabb afrikai gyarmati történelem kontextusában is. Segít megérteni, hogyan reagáltak a helyi közösségek az európai beavatkozásra, milyen mechanizmusok működtek a gyarmati közigazgatásban, és milyen hosszú távú következményekkel jártak ezek a folyamatok. A modern Tibati, egy dinamikusan fejlődő város, büszkén viseli magán a múlt rétegeit, miközben folyamatosan formálja saját jövőjét. Az örökség nem teher, hanem egy alap, amelyre építeni lehet, és amelyből tanulni lehet.
| Örökség Típusa | Leírás | Példák Tibatiban | Jelenlegi Státusz |
|---|---|---|---|
| Építészeti | A gyarmati időszakban emelt épületek, amelyek európai stílusjegyeket hordoznak. | Régi erődítmények, adminisztratív épületek, gyarmati tisztviselők lakóházai. | Néhány épületet felújítottak, mások romos állapotban vannak, de sok még ma is használatban van (pl. kormányzati irodaként). |
| Kulturális | Helyi tradíciókba beépült szokások, szavak, történetek, vallási hatások. | Szórványos német eredetű szavak a helyi nyelvekben, történetek a német időkről, keresztény missziók öröksége. | Élő szájhagyomány, missziós templomok és iskolák. |
| Infrastrukturális | Utak, hidak, kommunikációs rendszerek, amelyek a gyarmati időszakban épültek. | A gyarmati időszakban épült utak maradványai, vízellátási rendszerek alapjai. | Részben felújítva, részben új fejlesztések alapjául szolgál. |
| Társadalmi-Politikai | A helyi vezetési struktúrák átalakulása, a "lamido" szerepének változása. | A lamidók szerepe a modern közigazgatásban, helyi hatalmi struktúrák, amelyek a gyarmati rendszert tükrözik. | A hagyományos és modern vezetési formák ötvözése. |
Az örökség nem csupán az, amit látunk, hanem az is, ahogyan emlékezünk, és ahogyan a múlt formálja a jelenünket és a jövőnket.
Az út a modernitás felé: kihívások és fejlődés
A német gyarmati uralom végét követően Tibati a francia mandátumterület részévé vált, majd Kamerun függetlenné válásával egy új nemzetállam keretein belül folytatta fejlődését. Ez a folyamat újabb kihívásokat és lehetőségeket hozott a település számára. A francia gyarmati adminisztráció, bár némileg eltérő módszerekkel, szintén igyekezett integrálni Tibatit és az Adamaoua régiót a saját gazdasági és politikai rendszerébe. Új iskolák, egészségügyi intézmények épültek, és a mezőgazdasági termelés is tovább fejlődött, bár továbbra is a külső piacok igényeit szolgálta.
A függetlenség elnyerése után Tibati Kamerun egy dinamikusan fejlődő régiójává vált. A természeti erőforrások, mint például az állattenyésztés és a mezőgazdasági termékek, továbbra is fontos szerepet játszanak a helyi gazdaságban. A település egyre inkább regionális kereskedelmi csomóponttá válik, összekötve a környező falvakat és régiókat. Az oktatás és az egészségügy folyamatosan fejlődik, bár még mindig számos kihívással kell szembenézni, különösen a távoli területeken. A közlekedési infrastruktúra javítása, mint az utak korszerűsítése, hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a közösségek közötti kapcsolatok erősítéséhez.
Tibati a mai napig megőrizte kulturális sokszínűségét. A fulbe többség mellett számos más etnikai csoport él együtt békében, hozzájárulva a város gazdag kulturális szövetéhez. Az iszlám vallás továbbra is jelentős szerepet játszik a közösségi életben, de mellette a kereszténység is virágzik, az egykori missziós tevékenység eredményeként. A település a múlt örökségére építve igyekszik megfelelni a 21. század kihívásainak, miközben megőrzi egyediségét és történelmi jelentőségét. A Tibati történelem tehát nem csupán egy letűnt kor krónikája, hanem egy folyamatosan alakuló narratíva a kitartásról, az alkalmazkodásról és a jövőbe vetett hitről.
A fejlődés nem áll meg; az egy folytonos utazás, ahol a múlt lépcsőfokként szolgál a jövő építéséhez, és minden lépés egy új történetet ír.
Adminisztratív költségek és beruházások a gyarmati időszakban (Becsült adatok)
Ez a táblázat hipotetikus számokat tartalmaz, amelyek célja a német gyarmati adminisztráció pénzügyi prioritásainak illusztrálása Tibatiban és az Adamaoua régióban a 19. század végén és a 20. század elején. Az adatok nem valós történelmi költségvetési tételek, hanem arányokat és nagyságrendeket próbálnak érzékeltetni a gyarmati rendszer működéséről.
| Kategória | Éves Becsült Beruházás/Költség (Német márka, 1900-as értékben) | Magyarázat |
|---|---|---|
| Katonai és biztonsági kiadások | 150 000 – 200 000 | Erődök fenntartása, helyőrségek fizetése, fegyverbeszerzés, lázadások leverése. A legnagyobb tétel. |
| Adminisztratív személyzet | 80 000 – 120 000 | Német tisztviselők (Gebietsleiter, Bezirksleiter) fizetése, helyi segédszemélyzet, irodai költségek. |
| Infrastrukturális fejlesztések | 50 000 – 70 000 | Utak építése és karbantartása, hidak, telegráfvonalak, kikötői fejlesztések (távolabbi régiókban). |
| Egészségügyi és missziós támogatás | 20 000 – 30 000 | Kórházak és rendelők fenntartása, gyógyszerek beszerzése, missziós iskolák részleges támogatása. |
| Helyi vezetők támogatása | 10 000 – 15 000 | A kollaboráló lamidók és vezetők jelképes fizetése, ajándékok a lojalitás fenntartására. |
| Kutatás és feltárás | 5 000 – 10 000 | Földrajzi felmérések, geológiai kutatások, botanikai expedíciók a természeti erőforrások felmérésére. |
| Összes becsült éves kiadás | 315 000 – 445 000 | A gyarmati adminisztráció fenntartásának és működésének összesített éves költsége. |
| Várható bevétel (Adók/Export) | 200 000 – 350 000 | Helyi adók beszedése, nyersanyagok (pl. gumi, elefántcsont, bőr) exportjából származó profit. Gyakran hiány. |
Ez a táblázat rávilágít arra, hogy a gyarmati vállalkozás gyakran nem volt önfenntartó a kezdeti időszakban, és jelentős katonai kiadások terhelték. A bevétel nagyrészt az adókból és a nyersanyagok kitermeléséből származott, de ez nem mindig fedezte a kiadásokat, így a gyarmatot gyakran az anyaország költségvetéséből kellett támogatni. Ezen túlmenően, a nem pénzben mérhető "költségek" – mint a helyi kultúra elvesztése, a társadalmi kohézió megbomlása és az emberi szenvedés – sokkal nagyobbak voltak.
Gyakran ismételt kérdések
Melyik afrikai régióban található Tibati?
Tibati Kamerunban, az Adamaoua régióban található, amely az ország középső részén fekszik, a szavanna és az esőerdő határán.
Mikor kezdődött a német gyarmatosítás Tibatiban?
A német katonai jelenlét és befolyás az 1890-es évek végén kezdett megerősödni Adamaouában, Tibati pedig 1899-ben került német fennhatóság alá, hosszas ellenállás után.
Milyen szerepet játszott Tibati a német gyarmati rendszerben?
Tibati a német gyarmati adminisztráció egyik regionális központja lett az Adamaoua régióban, katonai helyőrséggel, adminisztratív épületekkel és fontos kereskedelmi útvonalak ellenőrzésével.
Milyen építészeti örökség maradt fenn a német időkből?
A német gyarmati időszakból számos épület maradt fenn, köztük erődök, adminisztratív irodaházak és lakóépületek, amelyek eltérő stílusban és anyagokból épültek, mint a helyi házak.
Hogyan érintette az első világháború Tibatit?
Az első világháború idején Tibati a harcok egyik helyszínévé vált, mivel a németek innen irányították a védelmi műveleteket. A háború végül a német uralom végét és a brit-francia mandátumterület kialakulását hozta magával.
Milyen volt a helyi lakosság kapcsolata a német gyarmatosítókkal?
A helyi lakosság, különösen a fulbe lamidók, kezdetben ellenálltak a németeknek. A gyarmatosítás során a kapcsolatok vegyesek voltak: volt együttműködés, de gyakori volt a kényszermunka, az adóztatás és a kulturális ütközések is.
Milyen volt a gazdasági élet Tibatiban a német uralom alatt?
A hagyományos gazdaságot átalakították a német gyarmati érdekek szolgálatára, fókuszálva a nyersanyagok exportjára (pl. hús, bőr, esetleg mezőgazdasági termékek), valamint az adók bevezetésére és a kényszermunkára.
Van-e még ma is élő kulturális öröksége a német gyarmati időszaknak Tibatiban?
Igen, a materiális örökségen (épületek) túl, a helyi közösség emlékezetében élő történetek, legendák és néhány német eredetű szó is fennmaradt, továbbá a missziós tevékenység hatásai is megfigyelhetők.
Milyen szerepet játszik Tibati ma Kamerunban?
Ma Tibati Kamerun egy fejlődő települése, regionális kereskedelmi és mezőgazdasági központ, amely megőrzi történelmi örökségét, miközben folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik a modern kihívásokhoz.
Miért fontos a Tibati történelem tanulmányozása?
A Tibati történelem tanulmányozása segít megérteni a gyarmatosítás összetett hatásait, a helyi közösségek alkalmazkodását és ellenállását, valamint a történelmi folyamatok hosszú távú következményeit az afrikai kontinensen.
